Kamilla

Egyik este tarka vászonfotelemben ülve
A képernyőt fürkésztem, figyeltem fülelve,
Unottan események után keresgéltem, de
Egyszercsak a szomjúság nem hagyott békében,
Elszántam, hogy véget vetek e kínzó érzésnek...

Gondolatok milliói cikáztak fejemben
Ötlet után kutatva keresgéltek remélve,
Remélve, hogy találnak gyógyírt még estére,
Prométheuszi szikra csillant a lelkemben,
Mikor megláttam a Kamilla teát a szekrényben.

Kamilla virágnak szőke haja
Belefő a fortyogó kannámba,
Illata, akár egy sellő a tóba
Belesimul mindkét orromba,
íze, mint a méz a mackóba,
Belefolyik a száraz szájamba,
Hatása, mint a finom pálinka,
Lelkem mélyét nyugtatja!