Páva

Sajnos nem tudok hatni,
Szappan megcsappant.
Csak van valami, ami köt.
Sok álbajusz mögül kibújó nyelv,
Leírja megkeseredett nedvedet,
A porcelán csészében ápolt kedvet,
Megkeserítik néha e tervvel,
A sorok mögé bújó tüneménnyel.

Nagytollú páva párna,
Zselézd figurává hajad,
A rahát jól fest nálam,
Én tollakat várok
Minél hamarabb!

Tompa borotva

Álmaimban ringatózok, mint egy borotva,
Akármikor levágom a pofádról a szőrt,
Néha az a karom,
Néha más,
Nem tudom eldönteni,
Mit is akar iskolám.

Konceptualizálj és meglátod,
Nem is olyan nagy dolog,
Merüljön mélyre öltönyöd,
Ha felfognád is: Könyörgök!

Tészta mindjárt megérik,
Ha ledarálod, kibérlik,
Lábosodban megromlik,
Markodban szétfoszlik.

zAvar

Mindnyájan zavarban születünk,
Kín, sírás, felejtés, csönd és düh.

Mire kellünk a káosznak?

Káosz nyugtat!
Rend zavar!

Ha zavarod a rendet,
A káosz megnyugtat.

Ha a káoszt zavarod?
Mégis mire gondolsz?
Nyugtat?
Rend szül,
Káosz öl!

Tudhattad volna jövendő!