szerda, november 16, 2011

Szeredai szeretők - IV. epizód

Miután a somlyai nyeregben kiviselte magát a két világfi már lassan besötétedett, ezért hát úgy határoztak, hogy hazamennek, vesznek egy jó fürdőt, és elolvassák a Twilighot és a Vámpír naplókat, ezzel a szellemi, és testi atmoszférájukat is felfrissítve a holnapi nap eseményeire.
így hát a patak irányába vették útjukat, hogy a zsírt és a mustárt is tudják lemosni a csókra duzzadó ajkaikról, majd szélsebesen a blokkok között süvítettek végig, addig amíg a város közepében találták magukat. Jelentőségteljesen Boticselli hazakísérte Eszpilárdót, amely Csíkszereda elit negyedében található. Szépen rakott betonpanelekből álló négy emeletes házsorok csillognak a nyári napfényben, középen egy modern bauhausi absztrakt minimalista színes csík díszíti mindegyiket, az épületek falait különleges posztmodern kortárs glett motívumok ékesítik, Eszpilárdó egy gyönyörűszép zöld sávos épületben lakott, egzotikus madarak és növények természetes lágy társaságában, a negyedik emeletig is felértek a szebbnél szebb majomkenyérfák, pálmafák, különleges színvilágú galambok repkedtek mindenütt, a szürke árnyalat széles skálájában, néha feszélyezte Eszpilárdót a sok szar a párkányon, de állatbarát szeretete ezt mind legyűrte. Kellemes szomszédok társaságában élt szerényen, néha akadt csak családi perpatvar, Dánelló Giuseppe, a kommunizmus hívének egyik leszármazottja akadt néha összetűzésbe a mai politikával szemben, ezért azt néhány feles köményes és a szentek segítségül hívása után próbálta megoldani, csekély eredménnyel.
Ahogy a családi fészek elé értek, Boticselli vészjóslóan kezdett viselkedni, majd egyet visított, és ahogy tudott elfutott, csak a porfelhő maradt utána a pléh fedelű bmw garázsok sarkánál, ahol befordult adrenalintól túlfűtötten. Ekkor vette Eszpilárdó csak észre balra fordulva, hogy egy taxi állt meg, amellyel múlt héten mentek ki Taploca végére, majd a taxis elől futtak el, mert csak eurójuk volt, és nem tudtak fizetni. Ezt a képsorozatot hirtelen összerakva ő is felrohant a lépcsőházba, egyenesen bevágódott Eduárdó Szergyejrillóhoz, menedékért kiabálva.
Eduárdóról tudni kell, hogy gyerekkori cimborák egyik nagy Donja, termetével ellentétben a szellemi magatartása az egeket súrolja, cserzett, kreol, szikkadt bőre a strandok paravánjának egyik oszlopát juttatja az ember eszébe. Kimondott divatos öltözete a lányok rabulejtésének fő mozgatórugója, igényes gonddal rendberakott hajzacskója, akár egy filmsztár megjelenése az Oscar díjátadón, nehéz azt szavakba önteni, ahogy képes a nőket a körmönfont mondandójával hálójába csalogatni, úgy jár a földön, mint egy minigravitációs tömeghalmaz, csak úgy vonzódnak hozzá a Vénuszok, a szemgolyójából alvás közben is sugárzik a fény. Főbb szervei a máj és az agy, amelyek egyvonalban vannak, és nagyon jól kihasználják a környezetére ható negatív erőket, a májába folytja az elviselhetetlent, az agyával pallérozza a jót, és veri vissza az élet szilánkjait. Néha ki-ki kapcsol, de ugyanakkor odaadó jó barát, viszonzatlanul készít barátainak melegszendvicset, tiszteli a köztársaságot, és nem veti meg a cfr-t.
Eszpilárdó miután úgy látta, hogy a veszély elment, a lelke mélyén megnyugodott, és kiöntötte barátjának az érzelmeit, aki szakszerűen figyelte. Majd elmondta, hogy holnapra nagy esemény kerekedik, a placcon bált rendeznek a polgármester segítségével a tiszteletükre. Eszpilárdó szeme sarkában észrevette, hogy irigykedve nézi Eduárdó, ezért hamar elhajtotta az irigylésre méltó felhőket, derűsebb hangulatot varázsolva, mert előkapta a gyémántberakásos iphonját és felhívta a polgármestert egy másodperc alatt, és megkérdezte, hogy lehetnek-e hárman a légkör varázslói Eduárdó varázslatos személyében, "hát persze, annál többet röhögünk" hangzott a válasz Radír Robertótól. Ezzel a nagyszerű tudattal vált el egymástól a két remek Don, és tért nyugovóra nagy izgulások, és fosingerek közepette.
Másnap reggel mind a három Don pont ugyanabban a percben kelt fel, ment ki a wc-re, és fosott egy nagyot az izgalomtól, mintha valami különös erő kötte volna össze őket, majd felvették az előírt méretű ruháikat, zselébe mártották frizurájukat, még Boticselli is, hogy jobban csillogjon a halánték- és nyakszirtcsontja. Megigazították mellizmaikat, nyomtak néhány guggolást, elhúzták a függönyt, hogy a napfény telibe találja a kifogástalan külsejüket, a szomszéd nyála úgy csorgott, hogy azzal öntözte a virágait. Majd levetkőztek az előírt ruháikból, vettek egy könnyed tust, hogy a pórusaikból tűnjön el a méreganyag, ami az éjszaka folyamán gyűlt fel a nagy izgalomtól a testükön, gondosan megtörölköztek, hajszárítóval a hajukat és a pofazacskójukat megnyomatták, felöltöztek a kiváló ruhaszettjükbe, majd ismét bezselézték a fejüket. A tükröknek azon nyomban kisebbségi komplexusuk lett, mikor eléjük álltak.
Ilyen derekasan, önbizalomban dúskálva indultak neki a raiffeisen bank sarkának, hogy ott egyeztessék egymás felületét, hogy ki ki milyen formában van, esetleg egy egy jó tanáccsal ellássák egymást, és felhőtlenebbé tegyék egymás kedélyállapotát.
Mikor a placc sarkánál délcegen álldogálva meglátták a hatalmas tömeget, mindegyik Don szemesarkában megjelent egy-egy árnyalatnyi könnycsepp, a büszkeség önmaguk iránt utat törve elszínezte és elérzékenyítette arcukat, így álltak neki utat törve maguknak a tömegen, hogy nappalt nappallá, éjt éjjellé téve bulizzanak reggeltől hajnalig.
Az addig is bulizó tömeg hirtelen megállt, mikor a polgármester hangja szólalt meg a 6000 wattos hangfalakból, üdvözölte tekintélyes szavakkal a három Dont, akik már ott voltak a tömeg kellős közepén, és tágra nyitott karokkal várták a nekik szóló tiszteletet, amit megis kaptak azon nyomban, három gyönyörűcsínos hölgy telepedett meg előttük egy-egy tálcával, amin blue hawaii acapulko curacao köményes koktél állott, amelyet nagy engedelmességgel fogadott a három Don.
Ezzel kezdetét is vette a karnevál, amely reggeltől reggelig folyt, dübörgött lármásan, hogy még a csomortániak és a csíkvacsárcsiak is bejöttek a plátzra.
Let's go Paaartyy!