Olvassunk egy kis Mama rádiON-t:
Nézzmeg Szilike, hogy jártunk, ezek a jóravaló madarak elvették a gázt, a közművek nem fizették ki, vagy mit mondtak, s itt a szék útján egész felfele elvették a gázt, picsán kéne rúgni az egészet, hát vegyék el ott a közműveknél a gázt, nem így van Szilike? Vegyék el ott, én rendesen minden hónapban tisztességesen kifizettem, akkor nekem ne vegyék el, Editkééknél a villanyt is elvették. Nah hagyjátok csak el, velem ti nem basztok ki, hozom a vasalót, s azon megmelegiccsük az ételt, jó finom csirkepaprikásom van, s ha azon nem, akkor kimenyünk a műhelybe, s a kicsi kályhába bégyújtunk, és ott melegiccsük meg. Hozdcsak Szilike a lábost, abba belerakjuk a vasalót fordítva, s úgy rá a paprikást. (Megjegyzem, hogy 10 perc se kellett, és megmelegedett a paprikás a jó régi orosz vasalón, utána gondoltam el, hogy ha a vasaló kiég, akkor mamám a kötényeit biztos a kályhával fogja kivasalni) Nah hagyjátok csak el, a pufátok szólni fog. Csak jöjjön ide a postás, úgy lebaszom, hogy a lába nem fogja érni a földet, mit képzelnek ezek?
Eh be finom volt, nah erre ihatunk vizet, de a köménymag levesre nem neféé. Nah jól van Szilike, szőlőt hoztál-e? Együnk egy kis gyümölcsöt is, most kell amíg van, aztán télen ehetjük eleget a pityókát. Milyet hoztál, ügyelj Szilike, mert a kéknek vastag a haja. A dinnye is milyen finom volt. Tegnap néztem a tv-ben, hogy ott, nem tudom hol, miket esznek, ott kígyót, gilisztát sütték meg, s ették meg, uram! Nah mondtam magamban, hogy egyétek, s csigákat, Szilike, s nem tudom milyen tengeri herkentyüket, ott polipot, kagylót, nah velem ti nem etetitek meg neféé. Szabika evett csigát, ugy-e? Hogy tudta megenni az is? Itt amíg terem a jó pityóka , murok, a tyúkok tojnak, s van egy kis szalonna, addig nekem más nem kell. Egyék meg ott a férgeiket, tényleg, Szilike, amíg elfelejteném, kéne hozzál nekem féregragasztót, nézzmeg úgy béköltöztek ide, hogy nem bírok velük, hát igen, mer az aratásoknak vége, ugy-e, s olyankor ők is behúzódnak. Tegnap képzeld el, itt ülök az ágyban, s nézek az ablak felé, s látom, hogy valami fent van a függönyön, mondom, hogy mi a ketránfasza, csaknem a féreg futott fel oda, megyek oda, s hát egy nagy sáska, elig tudtam lefogni, aztán kivettem, s jön délben Magdi, s mondom neki, hogy mekkora sáska jött bé a házba, s mondja, hogy pont nála is egy ma repült be, nem tom mi lesz, sáskainvázió van-e, ha a sáskák megindulnak az azt jelenti, hogy valami rossz lesz, mindegy, csak a térdeim ne fájnának.
A kicsi macska, amit hoztál megbetegedett, nem akar enni se, nem tudom, lehet benyalta a tetűport, vigyél egy kis húst neki a paprikásból, hátha azt megeszi. Aztán mikor időd lesz lekéne kaszáld itt elől az udvart, s vidd hátra a ganyé gödörbe, ezt a sarjút már állat nem eszi meg, tudod a tyúkok összeszarták.
Nézzmeg Szilike, hogy jártunk, ezek a jóravaló madarak elvették a gázt, a közművek nem fizették ki, vagy mit mondtak, s itt a szék útján egész felfele elvették a gázt, picsán kéne rúgni az egészet, hát vegyék el ott a közműveknél a gázt, nem így van Szilike? Vegyék el ott, én rendesen minden hónapban tisztességesen kifizettem, akkor nekem ne vegyék el, Editkééknél a villanyt is elvették. Nah hagyjátok csak el, velem ti nem basztok ki, hozom a vasalót, s azon megmelegiccsük az ételt, jó finom csirkepaprikásom van, s ha azon nem, akkor kimenyünk a műhelybe, s a kicsi kályhába bégyújtunk, és ott melegiccsük meg. Hozdcsak Szilike a lábost, abba belerakjuk a vasalót fordítva, s úgy rá a paprikást. (Megjegyzem, hogy 10 perc se kellett, és megmelegedett a paprikás a jó régi orosz vasalón, utána gondoltam el, hogy ha a vasaló kiég, akkor mamám a kötényeit biztos a kályhával fogja kivasalni) Nah hagyjátok csak el, a pufátok szólni fog. Csak jöjjön ide a postás, úgy lebaszom, hogy a lába nem fogja érni a földet, mit képzelnek ezek?
Eh be finom volt, nah erre ihatunk vizet, de a köménymag levesre nem neféé. Nah jól van Szilike, szőlőt hoztál-e? Együnk egy kis gyümölcsöt is, most kell amíg van, aztán télen ehetjük eleget a pityókát. Milyet hoztál, ügyelj Szilike, mert a kéknek vastag a haja. A dinnye is milyen finom volt. Tegnap néztem a tv-ben, hogy ott, nem tudom hol, miket esznek, ott kígyót, gilisztát sütték meg, s ették meg, uram! Nah mondtam magamban, hogy egyétek, s csigákat, Szilike, s nem tudom milyen tengeri herkentyüket, ott polipot, kagylót, nah velem ti nem etetitek meg neféé. Szabika evett csigát, ugy-e? Hogy tudta megenni az is? Itt amíg terem a jó pityóka , murok, a tyúkok tojnak, s van egy kis szalonna, addig nekem más nem kell. Egyék meg ott a férgeiket, tényleg, Szilike, amíg elfelejteném, kéne hozzál nekem féregragasztót, nézzmeg úgy béköltöztek ide, hogy nem bírok velük, hát igen, mer az aratásoknak vége, ugy-e, s olyankor ők is behúzódnak. Tegnap képzeld el, itt ülök az ágyban, s nézek az ablak felé, s látom, hogy valami fent van a függönyön, mondom, hogy mi a ketránfasza, csaknem a féreg futott fel oda, megyek oda, s hát egy nagy sáska, elig tudtam lefogni, aztán kivettem, s jön délben Magdi, s mondom neki, hogy mekkora sáska jött bé a házba, s mondja, hogy pont nála is egy ma repült be, nem tom mi lesz, sáskainvázió van-e, ha a sáskák megindulnak az azt jelenti, hogy valami rossz lesz, mindegy, csak a térdeim ne fájnának.
A kicsi macska, amit hoztál megbetegedett, nem akar enni se, nem tudom, lehet benyalta a tetűport, vigyél egy kis húst neki a paprikásból, hátha azt megeszi. Aztán mikor időd lesz lekéne kaszáld itt elől az udvart, s vidd hátra a ganyé gödörbe, ezt a sarjút már állat nem eszi meg, tudod a tyúkok összeszarták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése